Összes Gyermeknevelés hír

Az agressziót nem lehet kinőni, ha a kisgyermek erőszakosan viselkedik, a szülőnek komolyan kell vennie a problémát.

Az Ökobatta Fenntartható Fejlődésért Alapítvány rendezvénysorozatot indított azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen az önkormányzatok vezető szakértőinek, a civil szervezetek munkatársainak, és biztosítsa a környezetvédelem területén dolgozó szakemberek, az önkormányzatok, a városok vonzáskörzetében működő vállalatok és gazdasági szervezetek szakembereinek tapasztalatcseréjét.

A terhesség alatt több olyan változás is történik, amely elősegíti a visszerek kialakulását. Az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a vénakompressziót okozó, növekvő testsúly következtében változik meg a vénás keringés.

Nyakunkon az ősz. Már nem andalgunk szerelmünkkel a nyári éjszakában, már nem bámuljuk együtt a csillagokat, mert felhők és esőfüggönyök takarják az égboltot szemünk elől.

A kis Anna nem engedi az anyukáját reggelizni, sem mosogatni, ha nem vele foglalkozik rögtön hisztiben tör ki. A 14 hónapos kis Bálint mindenhova követi az anyukáját, még a mellékhelyiségben is vele akar lenni, és nem bírja elviselni, ha Anyának főznie kell és nem tud azonnal rohanni, amikor ő úgy kívánja. Anya pedig egyre ingerültebb, mert egy kis diktátor ül a mindennapjain, úgy érzi magát, mint egy robot, aki mindig gombnyomásra cselekszik. Mit lehet tenni?

Nagyjából 1 éves kor körül új korszak köszönt be a baba életében: már biztosan tud közlekedni a lakásban: mászik vagy jár, mindenhol fel tud állni, bárhova eljut ahova akar. Gondolj bele: néhány hónapja még csak egyhelyben feküdt, most pedig már bárhova eljuthat – ez hatalmas változás az életében. Mindenhatónak érzi magát, hiszen meg tud tenni bármit, amit akar. Az akaraterejét pedig leginkább azon próbálgatja, aki egész nap vele van: az Édesanyján.

Anya eddig úgy gondolta: a baba akarata szent, hiszen ha sír, akkor biztosan éhes, álmos, fáj valamije, ő erre van programozva. Csakhogy a baba még nem képes uralkodni az indulatain és egyre gyakrabban olyan dolgok miatt is hisztizik, sír vagy sikítozik, ami nem sikerül neki, vagy bosszantja. Próbálgatja az akaratát. És mivel még csak próbálkozik, néha olyan dolgokat is akar, ami egészen lehetetlennek tűnik.

Ez a korszak a határok megtapasztalásáról szól: meddig mehetek el? Mi az, amit szabad és mi az, amit már nem szabad? Ez a korszak arról is szól, hogy meg kell tanulnom néha egy kicsit türelmesnek lenni és várni, vagy el kell fogadnom, hogy nem körülöttem forog a világ.

Anya ezt a helyzetet folyamatosan félreérti. Ő még a “ha sír, akkor felveszem, nyilván valami baja van” programra van beállítva, holott most már a “ezt nem szabad” korszakban kéne élnie. Határokat kell húznia és szabályokat kell alkotnia, mégpedig következetesen (tehát nem: “ma nem engedem meg, de holnap már szabad”). Ráadásul azt is meg kell értenie, hogy a baba nem kisiskolás, akinek, ha azt mondom “nem szabad”, akkor azonnal megérti. Őt még nem lehet fegyelmezéssel, fenyegetéssel, büntetéssel fegyelmezni.

A totyogó lassan és elsősorban utánzással tanul. Tehát neki százszor kell elmondani ugyanazt, hogy szép lassan megtanulja, és számtalanszor megmutatni, mire már ő is úgy csinálja.

Ez a korszak, 1-2 éves kor között a játszmákról szól: ha a kicsi mindig kézben akar lenni, nem lehet tőle enni, inni, házimunkát végezni, mert húz el vagy sírni kezd, és te minden alkalommal engedsz neki, akkor megtanulja, hogy ez a módja annak, ha akar valamit. Ha ilyenkor azt mondod, hogy “Még be kell fejeznem a krumplihámozást, de gyere ülj ide a sámlira, kapsz egy lábost meg egy kanalat és segíts nekem” vagy “csücsülj ide az etetőszékben és segíts te is tisztítani”, akkor a nyafogásból élmény lesz (nyilván, ha az ajánlatodat nem fogadja el, te akkor is fejezd be a krumplihámozást, nem baj, ha egy kis nyafogás van, ha ugyanis engedsz, akkor ő győzött, és minden egyes alkalommal ez a játszma fog ismétlődni)

Ez a korszak, 1-2 éves kor között az elszakadásról szól: a baba egyre önállóbb, ugyanakkor nagyon nehezen tud elszakadni. Szeretne a saját útján járni, de aztán anyához visszaszaladni. Nagyon nyitott és érdeklődő, de aztán bújna vissza anyához. Közösségben vagy nagyon érdeklődő és bátor, vagy félénk, bújós, nem mer odamenni. Ez utóbbi tulajdonság rengeteget javul, ha minden nap mentek emberek közé, játszótérre, vendégségbe, játszóházba, családi látogatásra stb. Minél több lehetősége van megtapasztalni, hogy mennyifélék az emberek, annál bátrabb lesz ő is.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

Ha van iskolás gyerekünk, akkor augusztus vége felé már elkezdünk aggódni: Te jó ég, nehogy valamit elfelejtsek! Tankönyv, ebéd, edzés, zeneiskola, buszbérlet, diákigazolvány, tornacucc, stb. Beiratkozni, elintézni, megvenni, leadni, felvenni, átírni, rákérdezni, elvinni, felhívni. Mindeközben persze nem szabad elfeledkeznünk magáról a gyerekről sem. Hiszen miatta van ez az egész, nem?

A nyár a vége felé közeledik, de semmi okunk elkeseredni. A legfrissebb kutatások szerint a következő gyakorlatokkal bármikor elérhetjük endorfinszintünk emelkedését.

Minden leendő és gyakorló szülőnek szüksége lehet tanácsokra, útmutatásra a gyermekvállaláshoz és gyermekneveléshez. Ranschburg Jenő éppen ezért írta a Szülők könyvét.

A tűzijáték zajától megijedt állatok jelentős része soha nem kerül haza: elüti őket egy autó, befogják valahol, vagy egyszerűen csak nem találnak haza. Tegyünk ez ellen!

Bár korunkban minden komfort adva van otthonunkban, tudunk kell, hogy nagyanyáink még lavórban fürödtek, a kertben vagy a pajtában. A vizet ma luxusmennyiségben fogyasztjuk, és ez jól látszik a Föld édesvízkészletein is. A vízzel való spórolás nem csak a zsebünket kíméli, nem csak félretehetünk belőle komolyabb dolgokra, hanem a természet vízkincseit is óvja.